1117 Budapest, Budafoki út 183.
Tel.: 464-5881, 464-5812
Fax: 464-5882
E-mail: info@diametrus.hu
Diametrus
Kutató, Fejlesztő, Szolgáltató Kft.
Nyitólap
Kéménybajok

Budapest a rossz kémények világvárosa!

A Főkétüsz Kft. jelentése szerint a fővárosban 850.000 béleletlen kémény van. Ezek közül 29-30.000 elhasználódott, veszélyes, szerkezeti hibás. Jelenleg is 1.400 közvetlenül életveszélyes, annak ellenére, hogy 23.000 darab ilyen kürtőt már lejelentettek a hatóságoknak. Jelenleg 10.870 kémény ki van zárva a gázszolgáltatásból.
A veszély mértéke miatt a FŐKÉTÜSZ egyre komolyabban szankcionál.
Kb. 30 kilométernyi kéményseprőjárda hiányzik, vagy azonnal javításra szorul. Mivel a füstelvezetők évtizedekkel ezelőtt, többnyire téglából vagy betonelemekből épültek, nem alkalmasak a gázfűtés égéstermékének elvezetésére.

Az emberiségnek évezredek alatt nem volt problémája a kéményekkel, mindaddig amíg tüzelőanyagként a fát és a szenet használta. Ebben az esetben a füstgáz hőmérséklete 400 °C feletti a kéményben, füst és vízgőz formájában. Az elmúlt században a fa-, és széntüzelést felváltotta a gazdaságosabb olaj-, és gáztüzelés. Ez tragikus következményekkel járt a kémények szempontjából. A savas kondenzátum az alacsony füstgázhőmérséklet következtében korrodálja a téglát, betont A fellépő korrózió következményeként szénmonoxid kerülhet a lakótérbe, ez felelős az ilyen jellegű halálos kimenetelű balesetekért.

Gázkészülék üzemeltetésekor nem a kéménytisztítás fontos, hanem a kémény átjárhatóságának ellenőrzése. A gázkészülék ugyanis nem jelzi, ha akadozik az égéstermék-elvezetés, ezért időnként ellenőrizni kell, hogy az égéstermék szabadba távozásának nincs-e akadálya.

Ha a kémény átjárhatóságával nincs baj, akkor nagyjából minden rendben, de nem árt tudni, hogy a gázkészülékek jó hatásfokuknak köszönhetően 100-150 °C-os füstgázt termelnek. Ezt hűti a huzatmegszakítónál bekeveredő szobahőmérsékletű levegő, így a kéményben már csak 50-100 °C-os a füstgáz-levegő keverék. Ennek nagy része vízgőz. Száz fok alatt a vízgőz egy része folyadékká alakul, amitől a kémény fala, különösen a kéményfej környékén, átnedvesedik. Ez a víz nem ugyanaz a víz, mint az eső. Az eső elvileg tiszta víz, a füstgázban lévő víz viszont a szintén füstgázban jelenlévő széndioxiddal összekeveredve savas vízzé válik. Egy kéményen keresztül évente akár több tonna vízgőz is távozhat, míg ugyanabba a kéménybe jutó éves csapadék (500-600 mm/év) mennyisége jó, ha egy vödörnyi. A savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lépnek, aminek az eredménye a vakolat és a téglák közti habarcs elporladása.

A gázkémény korróziója nagyon veszélyes, az új kémények akár 1-2 éven belül is tönkremehetnek. A lehulló habarcstörmelék eldugíthatja a kéményt, amit a tüzelőberendezés nem érzékel. E veszély ellen a kémények utólagos saválló béléscsövezésével lehet védekezni.

A korrózió megelőzése: Elsősorban saválló, hőszigetelt kémények építésével és megfelelő méretezéssel lehetséges.
Mivel sem a túl kicsi, sem a túlzottan nagy kémény nem megfelelő, a kéménynek a tüzelőanyagtól függően pontosan a tüzelőberendezés teljesítményéhez kell igazodnia.

A szűk kémény nem tudja az összes füstgázt elvezetni, így annak egy része a lakásba juthat. A bő kéményben a füstgáz a tágas hely miatt lassan halad felfelé, ezért van ideje lehűlni. Az ideje korán lehűlt füstgáz rontja a huzatot és kiválik belőle a savas víz is.

A huzat felhajtóerejét főleg két dolog befolyásolhatja: A füstgáz hőmérséklete (minél melegebb, annál nagyobb a huzat) és a kémény magassága (minél magasabb - egy bizonyos határig - annál jobb a huzat). Tehát a túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa.

Túl magas kéményben a füstgáznak túl nagy utat kell megtennie, míg a szabadba jut, túl sok időt tölt a kéményben, ezért lehűl. A hosszú úton túl sokat érintkezik (súrlódik) a kémény falával, így számottevő lesz a kémény légellenállása, ami szintén rontja a huzatot.

A kéménykürtő alakja: Legjobb a kör alakú, sima felületű kürtőkeresztmetszet. Ebben az esetben a legkisebb egy adott keresztmetszetű és magasságú kémény belső felülete. Minél kisebb a felület, annál melegebb marad a füstgáz. Gyakorlatilag még elfogadható a négyzet alakú és az olyan téglalap alakú kürtőkeresztmetszet, amelynek egyik oldalhossza legfeljebb másfélszerese a másik oldal hosszának.

A meglévő kémény vizesedése esetén végig kell nézni a kéményt, lehet-e javítani a hőszigetelésen (belső hőszigetelés, padlástéri vakolás, tűzfaloldali hőszigetelés). Ritkán, de előfordulhat, hogy a kémény fölöslegesen túl magas, ilyenkor célszerű visszabontani a fölösleges szakaszt. Ha mindez nem vezet eredményre, és a kémény méretei lehetővé tesznek némi keresztmetszet-csökkentést, saválló anyaggal kell kibélelni a kéményt.

Nagy probléma, ha a kéménynek nincs huzata: ez főleg a többszintes épületek régi, egycsatornás gyűjtőkéményeinél fordulhat elő. A hiba oka, hogy ez a kéménytípus túl bő (arra méretezve, ha egyszerre az összes tüzelőberendezés üzemel) és szakaszos üzemű gázkészülékek (vízmelegítők) vannak rákötve. Emiatt a kémény szinte mindig hideg, és nemhogy nincs huzata, de egyenesen a hideg levegő áramlik be a lakásokba a kéményen keíresztül. Ha mégis kialakulna gyenge huzat, azt a többi szinteken lévő készülékek bekötései (lyukak a huzatmegszakítón keresztül) lerontják.

A szilárd fűtőanyag- és az olaj-tüzelőberendezéseknél is van veszély, de itt nem a füstgázmérgezés az igazi veszélyforrás (bár néha az is előfordulhat), hanem a füstgázok magas hőmérséklete, ami elérheti a 600-700 °C-ot is. Meggyulladhat a kéményben pl. a falra rakódott szurok. A szurok 1000 °C fölött izzva ég el, így a kémény külső fala akár több száz fokra is hevülhet. Ez lángra lobbanthatja a kéménnyel érintkező lakások berendezését.

Összefoglalva tehát:

A kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként kb. 15-16 °C-ot. Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz.

Kb. 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása. Az így keletkező folyadék savas kémhatású. A bélelés nélküli kéményeket a falán a füstgázból lecsapódó nedvesség teszi tönkre.

A veszély elkerülése érdekében, minden gáztüzelésű készülék kéményét kötelező saválló béléssel ellátni. A leggyakrabban használt technológia az, amikor a meglévő kéménybe korrózióálló csöveket helyeznek. Ebben az esetben viszont az alábbi megoldhatatlan problémákkal találjuk magunkat szemben:

  • Merev, vékony (0,6 mm) falú saválló cső ellenáll a korróziós hatásoknak (10 éves garancia), de lehetetlen utólag behelyezni egy hosszanti, nem egyenes kéménybe anélkül, hogy a falat ne kellene kibontani az elhúzásoknál.
  • Flexibilis, vékony (0,3 mm) falú gégecső betömködhető a kéménybe, amely elhúzásokat tartalmaz, de ennek a csőnek a korrózióálló mutatói nem elégségesek.
  • A behelyezett béléscső minden esetben kisebb átmérőt fog eredményezni, mint az eredeti kéményé volt. Ez keresztmetszet csökkenést, ezáltal kisebb huzatot eredményez.
  • Előfordul, hogy egy téglalap keresztmetszetű (pl 200x300 mm) kémény bélelése esetén szeretnénk egy ugyanolyan keresztmetszetet biztosító 275 mm átmérőjű merev csövet behelyezni. Ez lehetetlen anélkül, hogy a kéményt erre az átmérőre felfúrjuk.
Megoldás a kémény FuranFlex technológiával és anyaggal történő bélelése.


Cikk: A kéménybalesetek megelőzhetők!



Kéménybajok
Egyedi kémények bélelése
Új technológia!
Túlnyomásos gyűjtőkémény
Ipari kémények felújítása
Szerelt kémények építése
Zárt égésterű készülékek
kéménye
Szilárd tüzelés kéményei
Esővíz elvezetők
rekonstrukciója
Szellőzőjárat tisztítás
Betonfúrás
Egyéb szolgáltatásaink
Fényképek, videók
Referenciák
Önről
Rólunk
Kapcsolat












Kéménybe esett tégla


Építési hiba


Átázott, szétfagyott kémény


Beeső tégla veszély


Vezeték a kürtőben



Savasodás